Hosszú éveken át küzdöttem a mára már teljesen letisztult puszta ténnyel, hogy az életem eddig megalkuvással töltöttem,csendben. Megpróbáltam elfogadni ami jutott, és arra sosem gondoltam, hogy semmi olyat nem kell elfogadnom, amiben én, nem lehetek igazán Én.
Követtem egy sémát, amit ez a világ generál, és amit egy régi generáció elvár. Elfelejtettem megérkezni a jelenbe, elfelejtettem megérkezni az én generációmba, ebbe az új, tudatosabb életbe.
Azzal szembesülök nap mint nap, hogy az egyik legnehezebb feladat, hogy az ember kiálljon magáért. Hogy megtalálja az aranyközéputat a valódi és az illúzió között.

Bizonyos helyzetekben hallgatni és elfojtani könnyebb. Nem szembe menni az árral, és nem szembe menni a saját elveinkkel, a saját rendszerünkkel. Attól félünk, ha őszinték leszünk,sebezhetővé válunk és egyszerűbb magunkban kínlódni és fájdalmainkkal nap mint nap csendben megküzdeni.
( Választás kérdése. És engedd meg magadnak, hogy jól válassz! )

Szoktam mondani: addig tedd meg, míg választhatod. Mert amikor már a túlélés legalján vagy, nem választhatsz. Az már kényszer, és ami kényszer, az kemény lecke. Az már nagyon fáj, és sosem felejted el azt a napot, amikor igazán önmagad életébe bele álltál.

Segíts tudatosan! A fájdalmad egyedül a tiéd, de vannak az úton sorstársak. Akik által a fájdalom elviselése talán könnyebbé válhat. Amikor lesz valaki, akivel egy nyelvet beszélhetsz, aki már félszavakból is érti mit is érezhetsz.

Ismerd el magad! A tudásod, a hited, a lényed, mindent ami téged naggyá tehet, hogy tudatosan lépkedj, nem félve a hibáktól. Nem kell a tökéletességre törekedned, bátran vállald a tökéletlenséget is.
Szeretni jöttünk a földre és nem bántani, csak hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni.

Ne félj! Szóból ért az ember, és senki sem gondolatolvasó. Engedd meg magadnak, hogyha valami bánt, elmondd. Engedd meg magadnak, hogyha boldog vagy, bátran ragyogj. Mindent, amit érzel, mondd ki. Mondd ki, hogy más is értsen, hogy a problémákat megoldani lehessen, és örömödben osztozni lehessen.
A kimondott szavaknak súlya van, hatalma, de a ki nem mondott szavaknak lelkedben generációkon át tovább ívelő örök lenyomata.

Musa Dóri

Fotó: Unsplash

Share This